Szesztai Görögkatolikus Egyházközség
2018.05.22.
A projekt megvalósítás során az egyik nemzetközi partnerünk a Szesztai Görögkatolikus Egyházközség. Szeszta a Kassa és vidéke járásban található meg, amely a szórvány területnek számít a magyarság és a görög katolikusság szempontjából egyaránt. A szórványban a Szesztai egyházközség a legősibb és a legnagyobb magyar görög katolikus parókia, ahol csak magyar nyelven igénylik az istentiszteleteket. A parókiális egyházközséghez számtalan filiális község tartozik, ahol több vagy kevesebb létszámban vannak görög katolikusok.
Az egyházközség területileg egy külön egységet alkot. Az egyházközség területén központi magyar tanítási nyelvű iskola és óvoda működik, amelyet körülbelül 200 gyermek látogat.
A kisebbségek helyzete Szlovákiában specifikus, mivel a magyar lakosság kisebbséget alkot a társadalomban és az egyházközségen belül is, legfőképpen a római és görög katolikus egyházmegyékben. Mindez önálló pasztorációs tevékenységet és infrastrukturális berendezkedést igényel. A hitéleti tevékenységen túl, amit a mindennapi istentiszteletek biztosítása jelent a hívek számára, a magyar származású papokra, számos más pasztorális feladat hárul a közösség szegregációjának enyhítése érdekében. A magyar lakosság számára egyedileg szükséges megszervezni a kórházlátogatások során végzett betegpasztorációt, az általános és középiskolákban pedig a hitoktatást a megfelelő hitoktatók bevonásával. A magyar származású katolikus gyermekek számára önálló oktatási-nevelési intézményeket működtet az egyházközség.
Legfőbb célja ezáltal a gyermekek és családok integrálása az egyházi és magyar közösségekbe és a keresztény – nemzeti értékeinkhez való ragaszkodás megszilárdítása. Ezt a célt szolgálják a keresztény értelmiséggel folytatott tevékenységek, aminek előadássorozatokban, konferenciák és továbbképzések szervezésével, és egyéb közösségi programokkal adnak formát. Az egyházközség nagy hangsúlyt fektet a családpasztoráció megvalósítására különféle családtalálkozókkal és programokkal, amelyek számos helyen rendszeresen működnek. Az egyházak táborokat szerveznek a gyermekeknek, az ifjúságnak és a családoknak, nyári egyetemeket és lelkigyakorlatokat tartanak a felnőtteknek, hogy ezzel is formálják a közösségeinket és elősegítsék a személyes kapcsolatok kialakulását. A programterület a magyar határ mentén elhelyezkedő, kulturális egységet jelentő térség. Bár a Kassai kerület nemzetiségi elosztását tekintve zömmel szlovákok által lakott, a régió 9,4 %-a magyar nemzetiségű – a magyarok lakta települések jellemzően Szeszta és környéke vonzáskörzetében helyezkednek el. E határ menti terület gazdasági-társadalmi szempontból hátrányos helyzetű. A program által lehatárolt terület sajátosságai közé a rurális településszerkezet, a súlyos társadalmi és gazdasági gondok és a rendkívül magas munkanélküliségi szint tartozik, valamint az egyre nagyobb méreteket öltő elvándorlás, amely maga után vonta a népesség elöregedését, a demográfiai eróziót.
A szervezet legfontosabb célja, hogy a programterületen élő magyar ajkú szervezetek/lakosok kapcsolatrendszerét olyan szorosra fűzzék, amilyenre csak lehetséges, ezáltal megszilárdítva a célcsoport magyarságtudatát – ennek megvalósítását hivatott szolgálni a programterületen kialakított, a helyi szervezetek együttműködését segítő és koordináló társadalmi-kulturális és szociális hálózat. A főbb feladatok közé tartozik a választott intézmények, szervezetek együttműködésének az erősítése, a társadalmi-kulturális integráció, a kisebbségen élő magyarság identitásának megőrzése és a régió lakosainak szolgálata.
Az intézményekkel fenntartott kapcsolatok kulturális rendezvényekre, tanulmányutakra, gyerektáborokra, ifjúsági missziókra korlátozódnak, a szervezet nagy figyelmet fordít annak elkerülésére, hogy ez a kezdeményezés ne rekedjen meg a deklarációk és a protokolláris találkozók szintjén.
Tájékoztató EFOP-5.2.2-17-2017-00137
2018.05.22.
Az egyházi szervezetek működése és az egyházi szervezetek által nyújtott szolgáltatások keretén belül szakmai műhelymunka megvalósítására került sor 2018. május 21-én, Miskolcon a Csabai Kapui református gyülekezet imaházában, a Dankó Pista u. 56. sz. alatt.
Vitaindítóként két előadás hangzott el, a családokról és az együttélésről.
Az első előadást Gecse Attila, a gyülekezet lelkipásztora tartotta, aki mondandóját dia képekkel illusztrálta. A szakirodalomra hivatkozva, 10 családmodellt mutatott be, részletesen kifejtve az egyes típusok jellemzőit.
A következő előadást Dr. Pankucsi Márta egyetemi oktató és a gyülekezet presbitere tartotta “Együtt Élni Másokkal” címmel. Ez az előadás is bemutatott diákra épült. A mondanivalók rövid összefoglalását a bemutatott diák címei adták.
- Az ember közösségi lény
- Rokonszenvek és ellenszenvek
- Minden ember más
- Saját életvilágunkba zártan
- Megértés és megegyezés
- Jól együtt élni másokkal
A két előadást vita követte, ahol a résztvevők kifejtették véleményüket, észrevételeiket és tapasztalataikat.
A vitaindítók után heten mondták el véleményüket.A résztvevők élénk érdeklődést mutattak a vitaindító témák iránt, hasznosnak és hiánypótlónak ítélték a rendezvényt. Az elmondottak is tükrözték a családok sokszínűségét, és a családon belüli kisebb-nagyobb konfliktus helyzetek megoldási lehetőségeinek sokféleségét. A családok problémái és a társadalom problémái nem függetlenek egymástól, kölcsönösen hatnak egymásra.
Meghívó 2018.05.26.
2018.05.18.
Bodrogszerdahelyi Görög Katolikus Egyházközség
2018.05.16.
Bodrogszerdahely egy 800 családnak otthont adó település a Felvidék legkeletibb régiójában, a Bodrogközben. A helyi görög katolikus egyházközségnek nagy szerepe van a lakosság közösségi életének javításában. Az egyházközség néhány évvel ezelőtt megvásárolta a közelben lévő volt úttörőtábort, amely azóta erdei iskolaként működik. Saját és más szervezetek táborainak ad otthont, támogatva ezzel a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését.
Az egyházközség esperese, Tóth Mihály munkája során folyamatosan törekszik a lakosság igényeit minél inkább kielégítő közösségi terek kialakítására, mivel az utóbbi időben azt tapasztalta, hogy az egyház szerepe gyakorlatilag leszűkült a gyülekezetek életben tartására, a heti egy-kétszeri templomban való találkozásokra. Ezen a helyzeten szeretett volna változtatni úgy, hogy az egyház kínáljon fel többet, valami pluszt az eddigi “kötelező” tevékenységen kívül a helyi közösség minden tagjának, hiszen az egyháznak mindig és mindenkit szolgálnia kell. Mivel a közösségi élet szervezését mindig szívügyének tekintette, az egyház tagjaival és helyi önkéntes segítőikkel rendszeresen szerveztek kisebb-nagyobb összejöveteleket, ünnepségeket, játszóházakat. A közösségi és szabadidős lehetőségek, foglalkozások évek óta biztosítva vannak – az önkormányzattal együttműködve – a gyülekezet tagjai és minden érdeklődő számára. Eleinte a Vécsey-kastély termeiben, majd az egykori mozi teremben zajlottak a különböző rendezvények, foglalkozások. Ezzel egyidőben folyamatosan épült a Szent Lukács Szabadidőközpont, mely napjainkban már stabilan működik az egyházközség fenntartásában, Tóth Mihály vezetésével.
A gyerekekkel való foglalkozásokat a templom udvarán található, többfunkciósra tervezett épület földszintjén tartják, a rendezvényteremben, míg az emeleten irodák, előadótermek, könyvtár lesz hamarosan. A központ tevékenysége kiterjed a közösségépítés, a szabadidő hasznos eltöltése és a közművelődés területére. A nyári táborok, előadássorozatok, képzési programok, koncertek, szabadidős foglalkozások, hagyományőrző rendezvények, kézműves-foglalkozások, megemlékezések, lelkigyakorlatok egyaránt helyet kapnak színes rendezvénynaptárukban. A központ működtetésében szerepet vállalnak a helyi pedagógusok és szülők is, így valódi közösségi térként működhet.
Az intézménynek szociális küldetése is van: a hátrányos helyzetű gyerekek pedagógusok segítségével elkészíthetik a házi feladatukat, számukra étkezést és személyes tanácsadást, segítségnyújtást biztosít a központ.
Elmondható, hogy a Bodrogköz legnagyobb községe egy olyan értékes közösségi térrel gazdagodott, amely képes befogadni a helyi közösségépítő, kulturális, oktatási, és szociális tevékenységeket egyaránt.
A Bodrogszerdahelyi Görög Katolikus Egyházközség kiemelkedő tapasztalattal rendelkezik a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek és családjaik közösségbe vonását, fejlesztését érintően. A működés során elsajátított jó gyakorlatok, fejlesztési elképzelések átadásával az egyházközség megfelelően veheti ki részét a projektben megvalósuló tapasztalatcserében, műhelymunkákban.
Meghívó 2018.05.21.
2018.05.15.
Tájékoztató EFOP-5.2.2-17-2017-00137
2018.05.11.
Nagy érdeklődés nyilvánult meg a 2018. május 9-én tartott műhelymunka témája iránt. Kovács Attiláné adott tájékoztatást a miskolci Református Kismamaház tevékenységéről. Elmondta, hogy az intézmény 2003 óta működik.
A kismamaház 2006 óta működik jelenlegi helyén. Minden családnak saját szobája van, és 30 személy ellátásának biztosítására van lehetőség. Célja a krízis helyzetbe került anyák segítése. A krízis helyzet kialakulásának több oka lehet, mint szociális okok, hajléktalanság, jövedelem hiány, kapcsolatok romlása, bántalmazás. A nehézségek összefonódnak, általában nem egy ok vezet a krízis helyzet kialakulásához.
Egy évig tudnak elhelyezést biztosítani. Rendkívüli indokolt esetben van arra lehetőség, hogy ezt egy félévvel meghosszabbítsák.
A segítségnyújtásnak több lehetőségét tudják biztosítani. Jogi tanácsadást is végeznek. Az otthonban 24 órás felügyelet van. Az anyaszerep erősítésére törekednek. Az otthonban élőkkel közösen keresik a továbblépés lehetőségeit. Segítik a náluk lakó anyákat, hogy munkalehetőséget találva anyagi forrást teremtsenek maguknak arra az időre, amikor a kismamaházból majd el kell költözniük. Sikerült két panellakást vásárolniuk, ahol a lakóknak csak a rezsit kell fizetniük. Ez egy továbblépő hely azok számára, akik az egy év alatt nem tudták megoldani lakhatásukat. Az otthonból kiköltözve itt hosszabb időt tudnak tölteni, és felkészülhetnek saját lakhatásuk megoldására. A kismamaház átmeneti otthonként működik, hat főállású alkalmazottat foglakoztatnak.Zárásként egy rövid filmet mutatott be, amelyet az anyukák és a gyerekek életéből állítottak össze.
Meghívó 2018.05.09.
2018.05.02.
Tájékoztató EFOP-5.2.2-17-2017-00137
2018.04.30.
Az idősek helyzetéről és helyzetük javítási lehetőségeiről szóló találkozóra 2018. április 26-án a Mályiban található Mécses Központban kerül sor.
A résztvevők olyan intézményeket képviseltek, amelyek ezekkel a feladatokkal foglalkoznak, így a megtárgyalt témában elegendő tapasztalattal rendelkeznek. Véleményükkel hasznosan tudják segíteni a projekt ezen részfeladatának teljesítését.
Kádas Tünde a Miskolci Szépkorúak Háza képviseletében mondta el tapasztalatait. Intézményük a biztonságot kereső idősek otthonaként indult, de ma már egyre inkább egészségügyi feladatokat látnak el, növekszik az ágyban fekvő betegek száma.
Brahó Zsuzsanna a Máltai Ápolási Otthon vezetője elmondta, hogy a máltaiaknak nagyon sok szociális feladatot kell ellátni, bár elsősorban ápolási feladataik vannak. Elkerülhetetlen, hogy egészségi problémákkal foglalkozzanak. (nincs egészséges öreg).
Bódis Sámuel a Nyitott Ajtó Baptista Szervezet képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogy az Alaptörvény szerint az idősek ellátása a családok feladata, emiatt az idősek ellátása terén fejlesztésekre a jövőben sem számíthatunk. Az ápolók, gondozók utánpótlásának hiánya miatt tisztázandó, hogy a hiány a képzés minőségéből, vagy a jelentkezők alacsony számából ered?
Összefoglalva megállapítható, hogy a szépkorúak nemzedéke a társadalmon belül nem alkot homogén tömeget. Csak az életkor az a közös jellemző, amely alapján a társadalom egy rétegének tekinthetjük őket. Társadalmi aktivitásuk, pszichés és egészségi állapotuk szerint a társaság hiánya miatt elmagányosodó, de mozgásra, közösségi életre vágyó, aktív személyektől az önmaguk ellátására képtelen, esetleg már véglegesen ágyhoz kötött emberekig széles a skála. Gondozásukhoz, ellátásukhoz több, különböző, sajátos tevékenységet végző intézményekre lenne szükség, de a tapasztalat azt mutatja, hogy egy idő után az aktív életre képes emberek ellátására létrehozott intézmények jellege is megváltozik, eltolódik a gondozástól az ápolás és az egészségügyi ellátás irányába.A megbeszélés nem foglalkozott azoknak az idős embereknek az elmagányosodási problémáival, akik nem valamelyik intézmény lakói, hanem saját lakókörnyezetükben élnek. Ez egy önálló téma is lehetne.
Nagypeleskei Görögkatolikus Egyházközség
2018.04.29.
A projekt megvalósítás során az egyik nemzetközi partnerünk a Nagypeleskei Görögkatolikus Egyház. Nagypeleskének, a statisztikai adatok szerint 855 fő lakosa van. Ebből több, mint 400 fő görög katolikus vallású, a többi lélek római katolikus, református. A Görögkatolikus Egyházközségben összesen 130 iskolás gyermek részesül hittan oktatásban, vallási felekezetre való tekintet nélkül. Az egyházközség kiemelt feladatának tekinti a lakosság és a gyülekezet egyben tartását, folyamatos építését és fejlesztését. A településen szinte minden héten, hónapban megrendezésre kerülnek olyan közösségi események, ünnepi alkalmak, melyek az egyházi élethez kapcsolódnak, ám nem csak az egyházi közösség tagjainak, hanem a település minden lakosának tartalmas, fejlesztő elfoglaltságot nyújtanak.
A település nagy hangsúlyt fektet a hátrányos helyzetű, otthonukban nem megfelelő nevelésben részesülő, tanulmányaik során gyengébben teljesítő gyermekek felzárkóztatására, fejlesztésére, közösségbe vonására. A gyermekek és fiatalok felzárkózása hatékonyabban valósulhat meg, ha a készségeiket, képességeiket befogadó és támogató közegben fejleszthetik. A közösséghez való tartozás, a közös játék és munka a gyermekeknek pozitív megerősítést ad, ezért az egyházközség igyekszik minél több tanórán kívüli, fejlesztő szabadidős foglalkozást szervezni és megvalósítani. Ezek közül nagy sikernek örvend a rendszeresen megvalósuló ifjúsági tábor, ahol kézműves programok, vetélkedők, zenei, színjátszó és sportfoglalkozások várják a tehetségüket kibontakoztatni kívánó gyermekeket. A tábori programok keretében szórakoztató és hagyományőrző programok is megvalósulnak. A gyermekek nagy kedvence a vetélkedővel egybekötött filmvetítés, a hagyományos ünnepeket (esküvő, lakodalom) felelevenítő szerepjátékok és az idegen nyelvű foglalkozások.
A táborok immár öt éve rendszeresen valósulnak meg, sikerük pedig egyre nő. A tavalyi tábor első napján negyvenhat jelentkező sorakozott fel a beiratkozáshoz, majd estére közel 100 főre emelkedett a résztvevők száma a szervezőkkel együtt. Mivel nem minden gyermeknek van lehetősége nyáron jutalomtáborba vagy szaktáborba eljutni, ez az alkalom jó lehetőség arra, hogy kipróbálják magukat, közelebb kerüljenek egymáshoz, de legfőképpen Istenhez és a templomhoz, hisz a Nagypeleskei Görögkatolikus Egyházközség folyamatosan szervez hasonló programokat, melyek évről évre gazdagodnak, fejlődnek, gyarapodnak.
A Nagypeleskei Görögkatolikus Egyházközség jelentős tapasztalattal rendelkezik a gyermek- és ifjúsági programok szervezése, lebonyolítása területén és a hátrányos helyzetű gyermekek és családjuk közösségbe vonását szolgáló intézkedések területén. A tapasztalatok átadásával a projekt hasznos résztvevőjeként járulnak hozzá a sikeres megvalósításhoz.
Miskolc-Csabai Kapui Református Egyház tevékenységei
2018.04.27.
Az egyház elsősorban erkölcsi, vallási tevékenységet végez, saját hitelvei és szertartási rendje szerint működik. Az egyház részt vállal a társadalom értékteremtő szolgálatában, ennek érdekében közcélú tevékenységet is végez.
A magyarországi egyházak és vallási közösségek a társadalom kiemelkedő fontosságú értékhordozó és közösségteremtő tényezői, amelyek hitéleti tevékenységük mellett, nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint kulturális, környezetvédelmi, sport- és más tevékenységükkel, valamint a nemzeti tudat ápolásával is jelentős szerepet töltenek be az ország és a nemzet életében.
Az egyházközség működése során a vallási, kulturális nevelés mellett rendszeresen lát el közösségfejlesztő tevékenységeket is. Az egyház közéleti és társadalmi feladatai:
- az állam- és társadalomszervezés alapjául szolgáló, magyar társadalom számára meghatározó értékek képviselete
- a Magyar Köztársaság határon túli magyarság identitásának, kultúrájának megőrzésére irányuló fejlesztéseiben való közreműködés
- állami, önkormányzati feladatok megoldásában való közreműködés (menekültek támogatása, elemi csapásoktól sújtottak ellátása, reintegrációs feladatok)
- közszolgálati és közéleti feladatok ellátásának támogatására alapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok létrehozása és közreműködés ezekkel a szervezetekkel
Az egyházi élet fontos alapgondolata az embertársainkon való segítségnyújtás, mely közösségi szinten és egyéni szükségletek alapján történik. A jelenlegi társadalmi problémák szinte minden területén megtalálhatóak már az egyház képviselői, akik áldozatos munkájukkal részt vesznek a problémák megoldásában. A személyes odafigyelés, a közösség építő ereje, a tapintatos és személyes tanácsadás, a szociális gondoskodás, alappillérei az egyházi-gyülekezeti tevékenységeknek. Ide sorolhatjuk a betegek, idősek gondozását, a családsegítést, a házassági tanácsadást. A társadalom számára is nélkülözhetetlenek a katasztrófák kármentesítésénél résztvevő különböző egyházi karitatív szervezetek, szociális munkások, illetve a drog-és alkohol prevencióban résztvevő koordinátorok, akik a társadalom perifériáján élők segítésére szakosodtak.
