Meghívó 2019.10.24.
2019.10.12.
Perkupai Refomátus Egyházközség
2019.10.05.
A 2019. október 2-án megrendezett műhelymunka résztvevői a perkupai refomátus egyházközség EFOP pályázatával ismerkedtek meg. A pályázat célja, hogy a helyi közösségek és ezeken keresztül az egyének önálló cselekvési szándéka és képessége erősödjön, az önkéntesség népszerűbbé váljon, az aktív társadalmi szerepvállalás és a karitatív tevékenységek megerősítése. Célkitűzésük: a családalapítás előtt álló fiatalok és fiatal szülők felkészítése a sikeres életkezdetre, a fiatalok összeszervezése fórumok és klubok létrehozásával, az önkéntesség népszerűsítése és oktatása kulturális programokon, ill. rendezvényeken keresztül, hagyományőrzés és átadás fontosságának az elmélyítése a generációk közötti kommunikációs platformok kialakításával, háromgenerációs találkozók szervezése. Összesen 5000 főt kívánnak bevonni és a 36 hónap alatt 75 db, a pályázat céljaihoz kapcsolódó rendezvények lebonyolítását megvalósítani.
Programjaikkal elérni kívánják a lakosságban élő különböző generációkat, fiataloktól az idősekig, hogy így erősítsék a társadalmi együttműködést és szerepvállalást. Az alábbi programokat valósítják / valósították meg: önkéntes közösségfejlesztő találkozó, önkéntes képző tréning, célcsoport toborzása, generációs fórum, Hagyományőrző nap, Családi háromgenerációs találkozó, Fiatalok fóruma, Közösségi és önkéntes pont kialakítása, Önkéntes nap, Önkéntes szemétszedés, Önkéntes településfejlesztés / szépítés program, Fenntartható fejlődés klub, Hagyományőrző önkéntes kézműves kör, stb.
Egyházi szerepvállalás a társadalmi, szociális problémákkal kapcsolatosan IV.
2019.10.03.
Kutatásunk koncepciójának kidolgozása során elengedhetetlennek tartjuk, hogy világossá tegyük saját felfogásunkat ezekben a kérdésekben. Részletesen ismertetjük ezért azt a koncepciót, melynek alapján egyértelművé válhat, hogy miért fogalmaztuk meg azt a kutatási hipotézist, mely szerint “Az egyházközségek alkalmasak olyan új stratégiák, beavatkozási módok, illetve szolgáltatások kialakítására, melyekkel részt vállalhatnak környezetük társadalmi, szociális, emberi problémáinak megoldásában.”
Először a vonatkozó vallásfilozófiai értelmezési keretet ismertetjük, majd ezt követően térünk rá a társadalmi egyenlőtlenségekre vonatkozó, általunk elfogadott koncepció ismertetésére.
A struktúraelméletekhez szorosan kapcsolódóan ismertetjük a hátrányos helyzetű csoportok segítésére, helyzetük javítására irányuló átfogó megközelítéseket.
A segítésnek, a szociális támogatásnak a fogalmai is definiálásra szorulnak, miként magának a szociális szférának, a szociális alrendszernek a mibenléte is értelmezésre szorul.
A konceptualizálás során kitérünk a választott célcsoportok, vagyis az idősek és a veszélyeztetett kiskorúak helyzetének értelmezésére.
Projekt megvalósítás 2019.09.30.
2019.10.01.
A Miskolc-Csabai Kapui Református Egyház támogatást nyert az EFOP-5.2.2-17-2017-00137 kódszámú “Transznacionális együttműködések megvalósítása a Miskolc-Csabai Kapui Református Egyház szervezésében” című pályázaton, mely megvalósítása 2018 januárjától 2019 decemberéig tart.
2018. januárjától a projekt megvalósítása folyamatosan zajlik, felállt a megvalósítói stáb, elkészült a szakmai tevékenységek ütemezése, egyeztetésre kerültek a pontos dátumokkal ellátott rendezvények időpontjai.
Az együttműködő partnerekkel a kapcsolatfelvétel megvalósult, a kapcsolattartás és együttműködés folyamatos, a közös megbeszélések révén kialakításra került a tapasztalatszerzési, együttműködési és kommunikációs terv. Minden együttműködő partner és a projekt gazda között megvalósult a feladatok egyeztetése az együttműködés szabályainak, kereteinek meghatározására, az együttműködési megállapodások aláírásra kerültek.
2018. január és 2019.09.30 között megvalósult rendezvények:
Szakmai műhely munka 11 alkalommal, tanulmányút 9 alkalommal, 4 alkalommal meeting és nemzetközi hálózatépítés, konferencia 1 alkalommal, eredmények terjesztése széles körben 3 alkalommal, képzéshez kapcsolódó rendezvény 2 alkalommal, nemzetközi együttműködés keretében kompetenciafejlesztés 2 alkalommal, szakmai program 3 alkalommal.
Egyházi szerepvállalás a társadalmi, szociális problémákkal kapcsolatosan III.
2019.09.28.
Az egyházakon belül a vezetők és a hívek között egyaránt vannak olyanok, akik szívesen vállalnának a jelenleginél jóval nagyobb feladatokat környezetük problémáinak feltárásában, a rászorulók segítésében, még mások túlzottnak tartják az eddigi ilyen irányú szerepvállalást is, elzárkóznak minden további társadalmi, szociális, karitatív feladat vállalásától.
Az álláspontok nemcsak irányultságukban térnek el, hanem abban is, hogy milyen hivatkozási alapot választanak álláspontjuk alátámasztására.
Az egyik jellemző hivatkozási alapja a feladatokat elhárítóknak az, hogy a társadalmi és szociális problémák jelentős része az érintettek önhibájából ered, ezért maguknak kell gondoskodni az általuk előidézett problémák megszüntetéséről.
A másik indoka az elutasításának az, hogy a problémák súlya és jellege állami beavatkozást, jelentős anyagi forrásokat, speciális szakértelmet igényel, melyekkel nem rendelkeznek az egyházak.
Az elutasítás lehetséges elvi okává válhat az a meggyőződés is, hogy az egyházközségek belső hitéletének ügyei olyan mértékű figyelmet, erőösszpontosítást igényelnek, hogy azok mellett nem marad energia a karitatív tevékenységre. Ez a megközelítés nem utasítja el, csak a jövőbe napolja a települési ügyekkel történő egyházi foglalkozást.
Egyházi szerepvállalás a társadalmi, szociális problémákkal kapcsolatosan II.
2019.09.24.
Magyarországon az államszocializmus évtizedeiben az alapkérdésre adott hivatalos válasz egyértelműen a “nem” volt. Az egyházak működését, a vallási életet szűk keretek közé szorította a politikai hatalom. Az amúgy is éppen csak eltűrt egyházi tevékenységek közül kiiktatták, kifejezetten tiltották az egyházaknak a társadalmi ügyekkel történő foglalkozását, lehetetlenítették az oktatásban, a nevelésben, az egészségügyi ellátásban, a szociális szolgáltatásokban korábban hagyományosan végzett egyházi tevékenységeket.
A politikai pártok, irányzatok egy része ma is feleslegesnek, sőt megengedhetetlennek tartja az egyházak társadalmi és szociális szerepvállalását. Az állam és az egyház szétválasztását tévesen úgy értelmezik, hogy az egyházakat kizárnák mindazon feladatok ellátásából, melyeket az állami kompetenciák közé sorolnak.
Egy másik politikai álláspont éppen ellenkezőleg vélekedik, ők az egyházakra hárítanák a társadalmi, szociális problémák megoldásának teljes feladatkörét, és ezzel együtt felelősségét.
Bizonyos nézetek hirdetői az egyén magánautonómiájára hivatkozva hárítanák el az egyházak társadalmi és szociális szerepvállalását. Ők minden segítségnyújtásban, karitatív tevékenységben az egyházak ideológiai befolyásszerzésre irányuló törekvését vélik felfedezni.
Megint más csoportok vallás és egyház ellenességüket azzal magyarázzák, hogy az egyházak nem elég hatékonyak a társadalmi és szociális bajok orvoslásában.
Meghívó 2019.10.02.
2019.09.21.
Egyházi szerepvállalás a társadalmi, szociális problémákkal kapcsolatosan I.
2019.09.16.
A vitatott alapkérdés:
Feladata-e az egyházaknak, és azokon belül a helyi egyházközségeknek, a környezetükben felvetődő társadalmi, szociális, egyéni problémákkal foglalkozás?
Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy vajon szükséges-e, hogy legyen az egyházközségeknek a környezetükben élő embereket érintő problémák feltárásában és megoldásában való részvételre irányuló stratégiájuk, intézkedési tervük, beavatkozási logikájuk, a jó gyakorlatok kialakítására irányuló törekvésük?
A politikai irányzatok radikálisan eltérő nézeteket vallottak és vallanak ebben az ügyben.
Az egyházakon belül is tapasztalhatóak jelentős nézetkülönbségek.
A társadalom tagjai, a szociális szakma, a rászorulók körében is különböző álláspontok alakultak ki.
Bódvaszilasi Református Egyházközség cigánypasztorációs jó gyakorlata
2019.09.01.
Bódvaszilason ma már szívesen várják a cigányokat a nem cigány hívők a templomba, ennek ellenére továbbra is van kéthetente külön istentisztelet a gyülekezeti házban a cigányok részére, mert ők meg ezt igénylik.
A cigány istentiszteletek látogatása mellett a cigány hívők eljárnak a közös alkalmakra is a templomba, 8-50 fő közötti létszámban.
Bódvaszilason az egyház által szervezett közfoglalkoztatás valóban arra szolgál, ami fő célja lenne, hogy alkalmassá tegye a benne részt vevőket az elsődleges munkaerőpiacra lépésre. Jelenleg 19 közfoglalkoztatottja van az egyházközségnek, zömében romák – a nem cigányokat az önkormányzat alkalmazza. Hagymát és krumplit termesztenek, amit részben egyházi rendezvényeiken, táborokban használnak fel, de a dolgozók is részesülnek belőle. Vetőmagot is kaptak a közfoglalkoztatottak, és az otthoni kertjeiket is gondozzák. ,,Közmunkában” készült a tetőtér-beépítés a közösségi házon, a szabadtéri kiülő: gyönyörű fa kerti bútor.
Újabban pályázati tevékenységekbe kezdtek, programjaikat a ,,Lépésről lépésre, lélektől lélekig” címen szokták beadni. Fontos, hogy soha nem pályáznak olyan tevékenységre, ami a nem romákat diszkriminálja. A projektek megtervezésénél figyelembe veszik a helyi közösség véleményét is.Bódvaszilason a lelkész nincs egyedül a cigánymisszióban, segíti a felesége, van négy hitoktató a gyülekezetben, vannak pedagógusok, romológus, és a környéken további gyógypedagógusok, akik bekapcsolódnak a munkába. Segítségükkel zajlanak a gyerekfoglalkozások az istentiszteletek alatt és egyébként is délelőtt, délután. Svájci testvérgyülekezetük támogatásával hangszereket vettek, így zeneoktatás is folyik a településen. Tizedik éve rendeznek nemzetközi táborokat Bódvaszilason, 2016-ban nemzetközi cigánymissziós tábort szerveztek.
Meghívó 2019.09.10
2019.09.01.
Meghívó 2019.09.06.
2019.08.31.
Kutatási koncepció
2019.08.30.
A kutatás előkészítése során kidolgozzuk és rögzítjük a konceptuális kereteket.
Bármely kutatási téma, bármely társadalmi jelenség vagy folyamat, nagyon különböző szempontok, elméletek, értelmezési keretek alapján közelíthető meg.
A tudományos kutatásokkal kapcsolatban gyakran megfogalmazzák az értékmentesség követelményét, az “objektivitást”, mint elvárt megközelítési módot. Valójában a társadalomra vonatkozó kutatások során ezek teljesen illuzórikus, teljesíthetetlen elvárások.
Az értékmentesség és az objektivitás látszatának keltése gyakran éppen a nagyon is szubjektív, nagyon is sajátos szempontok szerinti megközelítés elfedésére szolgál.
Valójában a társadalomkutató nem képes kiiktatni a világról, a társadalmi jelenségekről eddigi élete során kialakult meggyőződéseit, elképzeléseit, vagy ahogy Husserl nevezi: létítéleteit.
Az elvárható legtisztességesebb kutatói magatartás az, ha a kutatás kezdetén rögzítjük és közzé tesszük a kutatás tárgyára vonatkozó előzetes elképzeléseinket, meggyőződéseinket.
A konceptualizálás többek között éppen azt szolgálja, hogy explicitté tegyük a tárgyra vonatkozóan meglévő koncepciónkat, értelmezésünket.
Jó esetben tudományos elméletek képezik azt a konceptuális keretet, melyen belül a kutatás tárgyát, kulcsfogalmait, összetevőit értelmezzük.
Tudomásul kell vennünk, hogy a társadalmi valóság értelmezés útján épül fel. Nincsenek önmagukban vett társadalmi tények, csak értelmezett tények vannak. A tudományos korrektség kritériuma megköveteli, hogy értelmezési keretünket, szempontjainkat tárjuk fel, tegyük nyilvánossá.
Ez bármely kutatási téma esetén elvárható. Ám még fokozottabban ügyelnünk kell az ennek való megfelelésre egy olyan érzékeny téma esetén, mint az egyházközségeknek a társadalmi és szociális problémák megoldásában való szerepvállalása.
Ez a téma érzékeny, mert megosztja az embereket egyházakon belül, és kívül.
Magyarországon ennek súlyos történelmi okai vannak.
Kutatás célja
2019.08.24.
Az EFOP-5.2.2-17-2017-00137számú, “Transznacionális együttműködések megvalósítása a Miskolc-Csabai Kapui Református Egyház szervezésében” című pályázat keretében a kutatás:
“A fejlesztendő szolgáltatások, a kidolgozandó intézkedések hatékonyságának meghatározására és az egyes területeken megjelenő egyedi problémák kezelését célzó tevékenységek módszertanának összehasonlítására, elemzésére kutatási folyamatot alkalmazunk. A kutatás és összehasonlító elemzés során szükséges vizsgálatra kerülnie a társadalmi és szociális kérdéseknek, illetve az azok javítására tett intézkedéseknek.”
Mindezekre figyelemmel
Kutatásunk célja: a projekt által célul kitűzött stratégiák, intézkedések, beavatkozási logikák, jó gyakorlatok és a tervezett új szolgáltatás tudományos megalapozása.
