Tájékoztató EFOP-5.2.2-17-2017-00137
2019.03.03.
A 2019.02.28-án megrendezett konferencia egyik témája az idősek helyzetéről szólt. A konferenciának ezzel témával foglakozó előadója Malinkó Tiborné, a Szépkorúak Háza munkatársa volt, aki bemutatta az intézmény tevékenységét.
Hosszú folyamat eredménye, amíg valaki eljut odáig, hogy beadja kérelmét az otthonba. Több krízisen jut át, amíg egy ilyen döntést meghoz. Az első krízis a nyugdíjba vonulás. Megváltozik az életmód, elmaradnak a napi rutinok, leépülnek, vagy megszűnnek a korábbi munkatársi, emberi kapcsolatok, kialakulhat a feleslegesség érzése, gyakran ezzel együtt járhat az anyagi instabilitás is.
Az életkor előre haladtával különböző betegségek jelenhetnek meg (látás, hallás romlása, inkontinencia stb.). Elkeserítő hatása van az ismerősök elvesztésének.
A társ elvesztése újabb krízis. Nem biztos, hogy a gyerekek tudnak segíteni. Ez nem mindig a szándék hiánya miatt van, hanem többnyire az objektív helyzetből adódik. Amikor nincs segítség, akkor jelentkeznek az intézménybe. Félve érkeznek. Bemutatják számukra az otthont. A beköltözéskor figyelmet fordítanak az átmenetre. Hozhatják a bútoraikat, képeiket, ezzel saját otthonuk egy-egy darabját tudják megőrizni.
Az otthon 2006-ban épült, négyemeletes, száz fő elhelyezésére van lehetőség. Egy-, két- és háromágyas szobák vannak. Minden szoba fürdőszobás.
Az otthonban lakók egy része próbál beilleszkedni, de vannak elzárkózók, akik kívülállóként viselkednek. Vannak olyanok, akik egészségi állapotuk miatt nem tudnak a közösséghez csatlakozni.
Sokféle programot szerveznek. Ezek között rendszeresek a vallási programok. Biztosítják az egészségügyi ellátást (intézményi orvos, szakvizsgálatok, gyógyszer ellátás).
Nagyon fontos az étkezés, saját konyhája van az intézménynek, napi ötszöri étkezést biztosítanak.Saját mosodájuk van. Az épület akadálymentesített.
Értékelő kutatás
2019.03.02.
Az értékelő kutatás során szisztematikusan, az értékelésben érintettek számára is követhetően, átláthatóan és érthetően alkalmazott tudományos módszerek segítségével felmérjük az adott program tervezésének, megvalósulásának minőségét, a fejlesztés hatásait. Az értékelő kutatás egyik célja tehát a fejlesztés megfelelőségének vizsgálata, annak a kérdésnek a korrekt megválaszolása, hogy a döntések, intézkedések eredményeképp hogyan és milyen mértékben javulhat a kiinduló helyzet. Másfelől minden értékelő kutatástól elvárható, hogy részletes információkat adjon a megbízóknak és más érintetteknek, hogyan fejleszthetik tovább saját projektjüket. Végül, az eredmények közzététele segíti a hatékony innováció kiterjesztését, megismétlését.
Az értékelő kutatás gyakorlati alkalmazása a projekt során:
- a kiinduló helyzet ismertetése – a megoldandó problémák és a kezelendő területek elemzése
- a fejlesztés várható hatásainak összesítése – az intézkedések által a kiinduló helyzetre gyakorolt hatások ismertetése, a várható fejlesztések gyakorlati hasznának bemutatása
- a fejlesztés hatására megvalósuló változások előrejelzése – a fejlesztés megvalósításának eredményeként várható változások bemutatása
- fejlesztés hatásainak eredményeként létrejövő helyzet bemutatása – előzetes helyzetelemzés, átfogó kép megalkotása a fejlesztések megvalósítását követő állapotokról
Tájékoztató EFOP-5.2.2-17-2017-00137
2019.03.02.
A transznacionális együttműködések témájával foglalkozó pályázat keretében 2019. 02.28-án került sor egy konferencia megrendezésére, Miskolcon a Megyeháza éttermében.
Gecse Attila lelkipásztor, projektmenedzser üdvözölte a konferencia résztvevőit, ismertette a rendezvény célját, és lebonyolításának menetét. Röviden bemutatta a Miskolc Csabai kapui Református Egyházközség megvalósításban zajló projektet, és ismertette annak eddigi menetét eseményeit, eredményeit.
A konferencián két hátrányos helyzetű csoport, a gyermekek és az idősek problémái kerültek megbeszélésre.
A konferencia első előadója Radomszki Lászlóné, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kirendeltségének igazgatója volt. Ismertette, hogy a szociális ellátás területén különböző (állami, önkormányzati, egyházi, civil, non profit, vagy vállalkozásban működő) szervezetek dolgoznak, ezek között az általa vezetett szervezet az állami szerepvállalást teljesíti. A munkában más-más jellegű feladatok jelentkeznek, amelyeket az un. segítő szakmák képviselői látnak el. Az alapelv az, hogy embernek segítünk, ezért ő, az ember áll a központban.
Tevékenységük fontos területe a gyermekvédelem. A gyermekek védelmét ellátó szervezeteknek a gyermek mindenekfelett álló érdekét figyelembe véve, a törvényben elismert jogait biztosítva kell eljárni. Az eljáró szervezetek és személyek tevékenységük során együttműködnek a családdal és – jogszabályban meghatározottak szerint – elősegítik a gyermek családban történő nevelkedését.
Új rendelkezésként került 2019. szeptember 1-től a kormányrendeletbe, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság ellátja a társadalmi felzárkózás képzési, szervezési és módszertani feladatait. E tevékenység céljai:
- a hátrányos helyzetűek képzettségi kompetenciáinak fejlesztése
- a társadalmi felzárkózást akadályozó lakhatási feltételek javítása
- munkaerő-piaciszolgáltatások biztosítása a hátrányos helyzetűek számára
- a hátrányos helyzetűek foglalkoztatási helyzetének javítása
A célok elérésének eszközei a különböző projektek, amelyek közül többet bemutatott.
Etnográfiai kutatás
2019.02.27.
Az etnográfiai kutatás során feltárt bizonyítékok erősítik az összehasonlító elemzést. Az etnográfia olyan kutatási folyamat, mely a megértés antropológiai és szociális hagyományain alapul, és ami a kutatót a tanulmányozott kutatási környezetbe helyezi.
Az első kézből származó megfigyeléseken, az emberek életében való részvételen keresztül mélyebb képet nyerhetünk az egyénekről és kulturális hitrendszerükről. Az etnográfia többet jelent egyszerű megfigyelésnél, magába foglalja az emberek életében és kultúrájában való közvetlen részvételt is. Erőssége az, hogy megpróbálja a mélyebben rejlő cselekedetek és hitek feltárását a kulturális csoport környezeti kontextusának fényében.
Az etnográfia gyakorlati alkalmazása a projekt során:
- az adott környezetre (hátrányos helyzetű közösségek) jellemző viselkedés, értékek, hit és gyakorlatok leírása – a közvetett célcsoport megfigyelésének, igényfelmérésének, a jellemző problémák összegyűjtésének eredményeként létrejött értékek és adatok összesítése és rögzítése
- megfigyelések elvégzése kontextualizált viselkedések és szimbolikák alapján, analizálás és riportálás elvégzése a kontextus tágabb értelemben történő meghatározásához
- szerepvállalás a vizsgált célcsoport körében, beavatkozó jelenlét stabilizálása – személyes beszélgetés és tanácsadások keretében a jelentkező problémák minél alaposabb felmérése, beilleszkedés, bizalom kiépítése
- adatgyűjtés és elemzés – számszerű és kézzelfogható adatok gyűjtése, statisztikák készítése a hátrányos helyzetű közösségekről
Meghívó 2019.02.28.
2019.02.03.
Belső kommunikáció
2019.01.31.
A belső kommunikáció a menedzsment, a szakmai megvalósítók teamje és a szervezet további munkavállalói között megvalósuló kapcsolattartást és információcserét tartalmazza. A belső kommunikáció leginkább személyes megbeszélések keretében történik, melyeket hetente tervezünk megvalósítani.
A külső helyszínen tartózkodó, terepmunkát, kiküldetést végző munkavállalók számára biztosítjuk a megfelelő eszközöket és feltételeket a folyamatos kapcsolattartáshoz (mobiltelefon, laptop, szélessávú internet-hozzáférés, adattárolók), így a megszerzett információkat azonnal továbbítani tudják munkatársaik felé.
A megvalósuló megbeszélések vezetéséért a szakmai vezető felel, megvalósításában közreműködnek a szakmai megvalósítók is. A megbeszéléseken részt vesz a projektmenedzsment-szervezet, az egyházközség vezetője és munkatársai illetve néhány alkalommal a tevékenységek megvalósításában segédkező külső szolgáltatók, szakértők is (pl. rendezvényszervezésért, képzések megvalósításáért felelős külső megbízottak).
Tájékoztató EFOP-5.2.2-17-2017-00137
2019.01.27.
A 2019. január 26-án megrendezett tanulmányút és szakmai műhelymunka résztvevői a Novajidrányi Református Egyházközség munkájával, működési feltételeivel és alkalmazott módszereivel ismerkedhettek meg.
Szanyiné Szabó Szilvia lelkipásztor adott részletes tájékoztatást az egyházközség munkájáról, amely integrált közösségi célt szolgál.
Az egyházközség sokoldalú munkát végez a közösségépítés, valamint a hátrányos helyzetben élők segítése terén. Működésük kiterjed több közeli település területére is, így Hernádvécse, Hernádpetri, Garadna községekre is.
Működési feltételeik megteremtésére, és különböző fejlesztések forrásainak megszerzésére pályázatokon vesznek részt. Pályázati részvételük többsége sikeres volt.
Először vendégházat alakítottak ki Novajidrányban, amelyet később bővíteni tudtak. Az épület megtekintése során megállapíthattuk, hogy a felső szinten kialakított szálláshelyek rendelkeznek a szükséges felszereltséggel, és alacsonyabb igények kielégítését szolgálják. A többágyas szobákban iskolai csoportok jól elhelyezhetők.
Az alsó szinten gyermekfoglalkozáshoz szükséges helyiségek és eszközök vannak, itt családi napközi működik. Gyermekjóléti alapellátás nyújtanak. Kis létszámú gyermekcsoport napközbeni ellátását biztosítják, félévestől 14 éves korig megfelelő gondozást és nevelést végeznek. A gyermek korától függő fejlesztő játékokkal segítik, hogy a gyermek minél több ismeretet szerezzen.
Házi segítségnyújtó szolgáltatást működtetnek. Az idősekkel való beszélgetések, találkozások alkalmával született meg a Szolgálat beindításának gondolata. Szakértő munkatársaikkal arra törekednek, hogy minden gondozott számára a leginkább megfelelő ellátást tudják biztosítani. Az önálló életvitel fenntartását segítik, a gondozottak saját lakókörnyezetében. Segítik őket egészségi állapotuk, mentális állapotuk szerint személyre szabottan, és minden más problémájuk megoldásában, hogy mindennapi életüket megkönnyítsék.A tanulmányút résztvevői érdeklődéssel járták végig a bemutatott létesítményt, és a tájékoztató után több kérdést tettek fel.
Tudásmegosztás folyamata az egyházközségnél IV.
2019.01.26.
További fontos lépés a közvetett célcsoport – hátrányos helyzetű személyek – folyamatos tájékoztatása, informálása. A megvalósult tevékenységeket követően a szakemberek az elsajátított tudás lényeges elemeit, az elképzeléséket a célcsoporttal is megismertetik, kiemelt figyelmet fordítva a visszacsatolás lehetőségére. Mivel a célcsoport tagjai a kezelni kívánt problémákat testközelből ismerik, nagyon fontos ne csak előzetes, hanem a projekt megvalósítása alatt köztes igényfelméréseket, véleményeztetéseket végezzünk. Ez a lépés segítséget nyújt a tervezett fejlesztés sikerességének meghatározásában.
Ha a kollégák előre tudják, hogy tájékoztatási kötelezettségük van (bármilyen formában), valószínűleg egészen másképpen vesznek részt a képzésen. Vélhetően jobban figyelnek azokra a tartalmakra, helyzetekre, módszertani elemekre, amelyeket tovább tudnak adni, már a képzésen tervezik, miről, hogyan és mit fognak elmondani.
A műhelymunkák nagy segítséget nyújtanak a fejlesztés megvalósításához kapcsolódó tudásanyagok elsajátításában. Ezek az alkalmak önkéntes alapon szerveződő szakmai fórumok, szakirodalom feldolgozása, bemutatása; nemzetközi tendenciák ismertetése adott témában; beszámoló egy-egy konferenciáról, az ott hallottak közös továbbgondolása; saját kutatás, tanulmány bemutatása; stb. A fórumokon a kollégák felkínálják kapcsolódó tudásukat, beszélgetés, közös gondolkodás keretében osztják meg az tapasztalataikat, kiegészítve akár a tanultakat a szakirodalomban olvasottakkal.
Tudásmegosztás folyamata az egyházközségnél III.
2019.01.22.
Az EFOP-5.2.2-17-2017-00137 projektnek és az elnyert támogatásnak köszönhetően lehetőségünk nyílik arra, hogy a nemzetközi találkozókon, képzéseken az eddigieknél több munkavállaló vehessen részt, a résztvevő szervezetek több szakembert integrálhassanak.
Tudásmegosztás szempontjából fontos elem lehet a munkaközösségekben, illetve szervezetek munkavállalói és a szakemberek (kutatók, fordítók, szociológusok, stb.) közötti kooperáció: módszertár létrehozása, kivonat készítése a továbbképzésről; összegzés a kutatások során alkalmazott módszerekről. Ezek együttes megismerésével a különböző területeken tevékenykedő, más-más feladatért felelős résztvevők még szélesebb képet alkothatnak a fejlesztések céljairól, az azok elérésére tett lépésekről és az eredményekről.
Ilyen esetekben közös az élmény, közös a tapasztalat, s a kipróbálás esetleges nehézségeiben a kollégák tudnak egymással konzultálni, meg tudják osztani a tapasztalataikat. Ilyenkor maga a képzés szolgál belső tudásmegosztó fórumként.
Meghívó 2019.01.26.
2019.01.20.
