Tudásmegosztás folyamata az egyházközségnél II.
2019.01.16.
Az egyházközség által kitűzött célok eléréséhez szükség van felkészült, kompetens szakemberekre. Ennek érdekében a szervezet gondoskodik a munkavállalók kompetenssé tételéről. Ennek egyik formája a továbbképzés. Bizonyos időközönként ellenőrizni, értékelni kell, hogy a célok megvalósítása megfelelő ütemben, megfelelő módon zajlik-e. Ha nem, akkor azt kell megvizsgálni, hogy ennek mi az oka. Ha a munkavállalók kompetenciájának hiánya, akkor át, illetve újra kell gondolni a kompetenciafejlesztést.
A továbbképzések, felkészítő alkalmak, tudáscserék fontos szempontja, hogy hogyan épül be az ott megszerzett tudás a tanulás folyamatába; milyen tudásmegosztó fórumok alkalmazhatók a megszerzett kompetenciák továbbadására, megosztására.
A legegyszerűbb forma szerint a képzéseken, megbeszéléseken részt vett szakemberek tájékoztatják kollégáikat a képzésről, a megszerzett tudásról, annak hasznosíthatóságáról: beszámolnak a szervezeti értekezleten, munkaközösségi foglalkozáson; közzéteszik tudásukat, tapasztalatukat a szervezetek honlapján, hírlevélben stb. Mivel minden munkavállaló részvétele magas költségekkel járna, az eddigiekben ezt a megoldást alkalmaztuk a tudás átadására. Ez azonban nem több mint tájékoztatás, a tanultak bemutatása. Miközben nagyon fontos elem, hatékonysága a tudásmegosztás szempontjából alacsony fokú.
Külső kommunikáció
2019.01.05.
A külső kommunikáció alatt a projekt irányításáért felelős szervezetekkel (közreműködő szervezet) valamint a partnerekkel történő kommunikáció értendő. A közreműködő szervezettel való kapcsolattartás hivatalos úton, levelezésben vagy a kitöltőprogramon keresztül valósul meg. A partnerekkel történő kommunikáció elektronikus úton (e-mail, telefon) napi, vagy heti rendszerességgel valósul meg, az éppen aktuális feladatok mennyiségétől, határidejétől függően.
A támogatást igénylő és a partnerek közötti személyes találkozók, megbeszélések, műhelymunkák, egyeztetések két-három hetente kerülnek megvalósításra a projektben tervezett tevékenységek ütemezéséhez illeszkedve. A partnerek fő feladatainak kiosztása, egyeztetése már a projekt előkészítése során lebonyolított kick-off meeting során megvalósul, így a projekt során gördülékenyen végezhető az együttműködés.
Projekt megvalósítás 2018.12.31.
2019.01.04.
A Miskolc-Csabai Kapui Református Egyház támogatást nyert az EFOP-5.2.2-17-2017-00137 kódszámú “Transznacionális együttműködések megvalósítása a Miskolc-Csabai Kapui Református Egyház szervezésében” című pályázaton, mely megvalósítása 2018 januárjától 2019 decemberéig tart.
2018. januárjától a projekt megvalósítása folyamatosan zajlik, felállt a megvalósítói stáb, elkészült a szakmai tevékenységek ütemezése, egyeztetésre kerültek a pontos dátumokkal ellátott rendezvények időpontjai.
Az együttműködő partnerekkel a kapcsolatfelvétel megvalósult, a kapcsolattartás és együttműködés folyamatos, a közös megbeszélések révén kialakításra került a tapasztalatszerzési, együttműködési és kommunikációs terv. Minden együttműködő partner és a projekt gazda között megvalósult a feladatok egyeztetése az együttműködés szabályainak, kereteinek meghatározására, az együttműködési megállapodások aláírásra kerültek.
2018. január és 2018.12.31 között megvalósult rendezvények:
Szakmai műhely munka 6 alkalommal, tanulmányút 4 alkalommal, 4 alkalommal meeting és nemzetközi hálózatépítés.
A tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos tevékenységek során elkészült és kihelyezésre került a tájékoztató tábla.
Az egyházközség rendelkezik egy honlappal, melyre folyamatosan kerülnek fel a projekttel kapcsolatos bejegyzések.
Tudásmegosztás folyamata az egyházközségnél I.
2019.01.02.
Egyházi programjában a plébánia megfogalmazott olyan célokat, melyek teljesítésén, megvalósításán dolgozik. Ezeket a célokat időről-időre szükséges felülvizsgálni, módosítani a felmerült problémák minél megfelelőbb kezelésének érdekében. Az egyházközség folyamatosan végez igényfelmérést ellátottai, munkavállalói, gyülekezeti tagjai és a település lakossága körében, ehhez mérten alakítja ki szociális munkájában alkalmazott cselekvési terveit.
Az EFOP-5.2.2-17-2017-00137 projekt keretében a folyamatok fejlesztését nem egyénileg, hanem más egyházközségekkel, egyházi szervezetekkel együttműködve végzi, együttesen alakítva ki az innovatív tartalommal rendelkező új intézkedéseket, megoldásokat. Ez az együttműködés kiemelten hasznos, hiszen minél több nézőpontból – minél több szervezet tapasztalatát felhasználva – vizsgálhatók a települések életében jelentkező problémák, annál megfelelőbb módon kezelhetők az egyes negatív hatások. A megvalósuló tevékenységek ütemezésének, tematikájának összeállításában segítségünkre lesznek a korábban megvalósított nemzetközi találkozók, tapasztalatcserék, továbbképzések gyakorlatai.
Tájékoztató EFOP-5.2.2-17-2017-00137
2018.12.31.
A 2018. december 28-án megtartott tanulmányút résztvevői a Református Egyházközség tevékenységével ismerkedtek meg Garadna községben. Az egyházközség tevékenységét Szanyi Bertalan lelkipásztor mutatta be.
A szükséges támogatásra a Novajidrányi Egyházközség pályázott, de annak területi hatálya az encsi járás több településére terjedt ki, így Garadnára is.
A pályázat segítségével a község fiataljait – 15 – 29 éveseket – és azok családtagjait kívánták elérni. Céljuk, felkészíteni a fiatalokat az önálló életkezdetre, fejleszteni kompetenciáikat, a kitörési lehetőséget biztosítani a sokszor ellehetetlenedett élethelyzetből, és tudatosan előmozdítani egészséges életútjuk kialakítását.
A megvalósítás során együttműködnek a község önkormányzatával.
Tevékenységük különböző téma területekre terjed ki: új közösség kialakítása, személyiség- és önismereti kompetenciafejlesztés, egészségmegőrzés, prevenció, honismeret, helyismeret, környezetvédelem, az önálló életkezdet elindítását segítő tréningek stb.Az alkalmazott módszerek: a célcsoport integrációjának elősegítése programokkal, tréningekkel, foglalkozásokkal, rendezvényekkel. Az önkéntességre nevelés, önkéntes programokon keresztül szabadidős tevékenységek szervezése.
Meghívó 2018.12. 28.
2018.12.25.
Meghívó 2018.12.23.
2018.12.19.
Tájékoztató EFOP-5.2.2-17-2017-00137
2018.12.17.
A 2018. december 15-én megvalósított tanulmányút célja az volt, hogy a résztvevők megismerkedjenek az Abaújváron működő IKSZT a Perényi Borbála Gyülekezeti Otthon, és a PAZSREK Egyesület (Pányok – Abaújvár – Zsujta Református Közösségéért Egyesület) működésével.
A Perényi Borbála Gyülekezeti Otthon megvalósítására a PAZSREK Egyesület 54 millió Forintot nyert pályázaton. A pályázat feltétele az volt, hogy öt éven keresztül évente legalább 24 különféle tevékenységet kell tartani (az egyházi rendezvényeken kívül). A pályázatot 2008-ban írták, az építés 2011. augusztus 28-án az alapkő letételével kezdődött meg, és 2012 májusában fejeződött be. A használatba vételi engedélyt 2012 szeptemberében kapták meg, és október 12-én adták át ünnepélyesen az épületet.
A létesítmény a következő funkciókkal rendelkezik:
– E-Magyarország pont (5 számítógéppel, nyomtatóval, scanner-rel, ingyenes internet használattal)
-A teakonyha 100 fős rendezvény megtartására van mindennel felszerelve, többek között kávéautomata, hűtő, mikrohullámú sütő, gáztűzhely, mosogatógép, edények, étkészletek stb.
– Szociális mosókonyhát alakítottak ki mosógéppel és szárítógéppel.
– A könyvtár több száz könyvvel várja az érdeklődőket.
– Kialakítottak egy varrósarkot, ahol a téli estéken patchwork tanfolyam várja foltozó kedvű asszonyokat.
– Az épületben egy gravírozó, festő és pirográfozó kis műhelyt alakítottak ki, ahol személyre szabott emléktárgyak készülnek a szorgos kezek által
– A pelenkázó helyiségben egy játéksarok várja a gyermekeket.
A gyülekezeti terem, amelynek egyik végfalát Simonyi András grafikájával díszítették, helyi terméskőből kirakva, rendezvények megtartására is lehetőséget biztosít. Tartanak itt disznótort, szeretet vendégséget, halotti tort, és más hasonló összejöveteleket.
Folytak építési munkák, korszerűsítették a parókiát, közmunkával építettek kemencét, fólia sátrat, térkövezési munkát végeztek. Több célra hasznosítható közösségi teret alakítottak ki.
A “Biblia órás nénik” néven említett csoportot megszervezték. Az idősebb asszonyok javaik féltése miatt nem nagyon akartak kimozdulni lakásaikból, ezért otthonaikban keresték fel őket. Elbeszélgettek velük, és fokozatosan, alakult ki a gyakorlat, hogy közülük mindig valakinél összegyülekeztek. Nem csak a Biblia témáiról beszélgettek, hanem a napi gondokról is. A vendéglátók készültek az alkalomra, süteményt sütöttek, üdítő italt vásároltak. Az egyedül élő idős asszonyokból egy kis közösség jött létre.
Gyülekezeti rendezvényeik részei a kirándulások, a hittan tábor, és az adventi délután.
Napközis tábort szerveztek, 2018-ban két tábor is volt. Az egyik egy tehetséggondozó tábor volt, Talentum tábor néven, a másik nyári napközis tábor volt 70 gyerek részvételével. Ennek lebonyolításához Kárpátaljáról kértek segítőket, hitoktatókat.
Működtetnek egy bábcsoportot is, amely 2004-ben alakult. A csoport nemcsak országszerte ad műsort, de eljutottak Kárpátaljára is. Ebben az évben 68 előadást tartottak, amelyeken 6180 néző vett részt, összesen 6040 km-t utaztak.
A hagyományokat megőrzik, és összekapcsolják a jelennel. Hagyományos rendezvényeik a disznóölés, csigatészta készítés, szilvalekvárfőzés, csipkelekvárfőzés, kenyérsütés, elszármazottak napja, arany konfirmáció.
Legnagyobb gond a térség elnéptelenedése. Ezt az sem csökkenti, hogy Kassa közelsége, és az itteni alacsony ingatlan árak miatt Szlovákiából telepednek le itt is. A három érintett településen 2000-ben még 340 református volt, 2018-ra ez a szám 160 főre csökkent. A fiatalok elköltöztek, az idősek lassan kihalnak. A térségben nincs munkalehetőség. Kevés a gyerek. A gyermek istentiszteleten 6-7 gyerek vesz részt.
Törekvésük, hogy a gyerekek szeressék meg a gyülekezetet, érezzék otthon magukat, szívesen járjanak ide.
A létesítmény működtetése költségekkel jár. Ezeket pályázat útján próbálják megszerezni, illetve egyes rendezvények bevételeiből.A tanulmányút résztvevői nemcsak az itt folyó, sokrétű tevékenységgel ismerkedtek meg, hanem a működés közben szerzett tapasztalatokkal, és az alkalmazott módszerekkel is. Más módszereket igényel az idősek bevonása, segítése, mást a gyerekekkel való foglalkozás, vagy a szenvedélybetegek segítése. Ezek ezen a helyen mind jelen vannak. Az indulás óta elért eredmények lelkesítőek. Ez elsősorban az itt tevékenykedő lelkész házaspár elkötelezettségének és lelkesedésének köszönhető.
Meghívó 2018.12.15.
2018.12.04.
Tájékoztató EFOP-5.2.2-17-2017-00137
2018.11.22.
A 2018. november 14-én megrendezett tanulmányúton a résztvevők a Hernádvécsei református Egyházközség érzékenyítő és szemléletformáló tevékenységével ismerkedetek meg.
A megvalósítás eredményeképpen várhatóan erősödik az egyház közösségfejlesztő tevékenysége, ez által a társadalmi problémák kezelése hatékonyabb lesz.
A települést az ott folyó tevékenységet Szanyi Bertalan lelkipásztor mutatta be. Hernádvécse Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Hernád völgyében, az encsi járásban fekvő község, mintegy ezer lakossal. A település lakosságának 53%-a magyar, 47%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.
A református egyház egy közösségi célokat szolgáló épületet működtet itt. Ebben minden héten tartanak bibliaórát, amelyen az idősebb emberek vallási hovatartozástól függetlenül szorgalmasan látogatnak. A legfiatalabb résztvevő is 65 éves.
Az épület a vallási eseményeken túl más feladatokat is ellát. A Digitális Jóléti Program egyik helyszíne is, ahol hozzájárulnak ahhoz, hogy az idősebbekkel is megismertessék a számítástechnika alkalmazási lehetőségeit.
Az egyházközség által megvalósítandó projekt fő célja az előítéletesség és a hátrányos megkülönböztetés elleni többszintű fellépés, ezzel párhuzamosan hátránykompenzáció megvalósítása, ezeken keresztül a társadalmi esélyteremtés biztosítása.
A tevékenységi formák: csoportos foglalkozások, rendezvények, képzésA megvalósítás eredményeképpen várhatóan erősödik az egyház közösségfejlesztő tevékenysége, ez által a társadalmi problémák kezelése hatékonyabb lesz.
Meghívó 2018.11.14.
2018.11.06.
Tájékoztató EFOP-5.2.2-17-2017-00137
2018.10.22.
A 2018.10.23.-i tanulmányút által kínált lehetőséget a résztvevők arra is felhasználták, hogy látogatást tegyenek a Vizsolyi Biblia Látogatóközpontban.
Templomkert főbejáratánál találkozhattak a résztvevők a nemrégiben épült Mantskovit Bálint könyvesházzal mely egy kávézó is egyben. Itt várják a kedves vendégeket egy finom kávéval, melyet a könyvesházhoz tartozó két teraszon is elfogyaszthatnak. A könyves házban vallásos témájú könyveket, különböző nagyságú bibliákat és énekes könyveket lehet vásárolni. Az épület egyik fő turisztikai látványossága, hogy a kazettás álmennyezetét Gaál János a Néprajzi Múzeum nyugalmazott főrestaurátora tervezte, festette. Egyedisége abból fakad, hogy ezt a kazettás mennyezetet kizárólag Vizsolyba tervezte. Minden kazetta egy-egy néprajzi motívumot ábrázol a Kárpát-medence magyarság által lakott területeiről, valamint néhány idézetet tartalmaz a Vizsolyi Bibliából.
A tárlatvezetéssel egybekötött látogatás során megtekinthették az eredeti Vizsolyi Bibliát, a nyomtatás történeti múzeumot, ahol lehetőség volt egy-egy biblia oldal nyomtatására a korabeli technika segítségével.
A Múzeum Magyarország 16. századi nyomdászatába adott átfogó betekintést.
Az első teremben egy üvegpadló alatt mutatja be “Nagy Magyarországot”, rajta elhelyezve a kor 29 magyarországi helységét, ahol nyomdászatot üzemeltettek. A helyeket kis jelölés, a nyomdára és a helyre jellemző kis képpel illusztrálja a 29 nyomdát működtető települést.
Az Árpád-kori templom több lépcsőben épült, a szentély a 12. – 13. századba román stílusban, a hajó rész a 14. – 15. században gótikus stílusban.
A gótikus stílusban épült vastag falak és a templom körül húzódó erőd fal a századok során, sokszor nyújtott menedéket, a helyi lakosoknak mind a tatárok, törökök hadai elől, de még az 1848-as forradalom idején is. A templom belső falán látható 12. és 14. századi freskók, Bibliai történeteket, és a magyar történelemből is ismert eseményeket ábrázolnak.Az itt tett látogatás tette teljessé a tanulmányutat.
Tájékoztató EFOP-5.2.2-17-2017-00137
2018.10.22.
A 2018.10.13-án megrendezett tanulmányút résztvevői a Vizsolyi Református Egyházközség fenntartásában működő “100 Juhocska Biztos Kezdet Gyermekház” tevékenységével ismerkedtek meg.
A Gyermekház ellátási területe Vizsoly községre terjed ki. A településen kb. 850 fő él. Ez a létszám évek óta stagnál, az elvándorlások ellenére is, a magas születési ráta miatt. A lakosság 36%-a munkanélküli, egyetlen munkalehetőség a közmunka, másik bevételi forrás a családok számára a gyermekek után járó segély. A születési arány kiemelkedően magas. Vizsoly a vásárló- erőképesség alapján az ország egyik legszegényebb települése, demográfia tekintetében a mélyszegénységi környezetben születő gyermekek száma dinamikus növekedést mutat. A legtöbb családban legalább három gyerek van.
A “100 Juhocska Biztos Kezdet Gyerekház” 2015.05.01-től működik Vizsolyban. A Gyermekház egyelőre szerény körülmények között működik. Az épület egyes részeit a rendelkezésre álló forrásoktól függően fokozatosan tudják használatba venni. A forrásokhoz pályázatok útján tudnak hozzájutni, és mindig egy-egy épületrészt, vagy valamilyen szerkezeti elemet pl. a fűtési rendszert tudnak használható állapotba hozni. A működésnek is költségei vannak.
Az alkalmazott módszer az, hogy a gyerekekkel való rendszeres foglalkozást a szülő bevonásával végzik. A gyerekekkel való rendszeres foglalkozás célja a gyermek fejlettségéhez igazodó komplex fejlődését elősegítő emberi és tárgyi környezet folyamatos biztosítása, mely lehetőség szerint a szülő bevonásával történik. A Gyerekház e tevékenység biztosítására minden hétköznap 8-13 óráig nyitva áll.
Nagy figyelmet fordítanak a közös étkezésekre, sütési-főzési alkalmakra, az ünnepekre való együttes készülődésre. Egy-egy gyermek névnapi, születésnapi süteményének elkészítését a szülőre bízzák, akinek ehhez a munkához a Gyermekházban biztosítják a segítséget.
A játéktevékenységeken felül naponta megjelenik játékos formában a mondóka, mese, báb, ének, zene, mozgás, ölbéli játékok, babusgatók és kézműves foglalkozás.A tanulmányút tanulságos volt. A résztvevők több kérdést tettek fel, mind a működésre, mind az alkalmazott módszerekre vonatkozóan. A gyerekház nehéz feltételek között végzi társadalmilag nélkülözhetetlen munkáját.
Meghívó 2018.10.13.
2018.10.07.
Projekt megvalósítás 2018.09.30.
2018.10.04.
A Miskolc-Csabai Kapui Református Egyház támogatást nyert az EFOP-5.2.2-17-2017-00137 kódszámú “Transznacionális együttműködések megvalósítása a Miskolc-Csabai Kapui Református Egyház szervezésében” című pályázaton, mely megvalósítása 2018 januárjától 2019 decemberéig tart.
2018. januárjától a projekt megvalósítása folyamatosan zajlik, felállt a megvalósítói stáb, elkészült a szakmai tevékenységek ütemezése, egyeztetésre kerültek a pontos dátumokkal ellátott rendezvények időpontjai.
Az együttműködő partnerekkel a kapcsolatfelvétel megvalósult, a kapcsolattartás és együttműködés folyamatos, a közös megbeszélések révén kialakításra került a tapasztalatszerzési, együttműködési és kommunikációs terv. Minden együttműködő partner és a projekt gazda között megvalósult a feladatok egyeztetése az együttműködés szabályainak, kereteinek meghatározására, az együttműködési megállapodások aláírásra kerültek.
2018. január és 2018.09.30 között megvalósult rendezvények:
Szakmai műhely munka 3 alkalommal, 4 alkalommal meeting és nemzetközi hálózatépítés.
Az egyházközség rendelkezik egy honlappal, melyre folyamatosan kerülnek fel a projekttel kapcsolatos bejegyzések.
Tájékoztató EFOP-5.2.2-17-2017-00137
2018.09.24.
A 2018. 09.23.-i műhelymunka témája az időskorúak helyzete volt. A rendezvény első vitaindító előadását Gecse Attila lelkipásztor tartotta. Bevezetésként arra a kérdésre kereste a választ, hogy ki tekinthető öregnek? Vajon az életkor egymagában meghatározza-e ezt a fogalmat. Vannak “fiatal öregek” és vannak “idős öregek”. Önmagában az életkor tehát nem tekinthető meghatározónak. A fogalom inkább úgy definiálható, hogy öreg, akinek a szervezete elhasználódik, önálló életvitelre nem képes.
Hogyan változott meg a családon belüli helyzet? Régen a többgenerációs családokban munkamegosztás volt, kialakult az öregek feladata pl. vigyáztak a gyerekekre. Változott a világ, más volt, amit gyermekkorunkban tapasztaltunk, és más a mai helyzet. Nem tartanak igényt az idősebbek tapasztalataira, tudására, 50 fölött már nem nagyon akarják foglalkoztatni az embereket. Mennyire hallgatják meg a fiatalok az időseket?
Megváltoztak a kapcsolatok, sok idős ember elmagányosodik. Feltehetjük a kérdést, hogy egy gyülekezet mennyire tud közösséget biztosítani?
Napjaink nagy problémája a demencia.
Sokan már előre megpróbálják megoldani öregkori elhelyezésüket. Egy otthon elhagyása az idősek számára nagy probléma.A rendezvény résztvevői nagy érdeklődést mutattak a téma iránt.
Meghívó 2018.09.23.
2018.09.14.
Szent Miklós Görög Katolikus Egyház (Szatmárnémeti)
2018.07.23.
A szatmárnémeti Szent Miklós Görög Katolikus Egyházközség életében nagy jelentősége van a hagyományőrzésnek, a kultúrát és művészeteket népszerűsítő kezdeményezéseknek, programoknak. Az egyházközség évtizedek óta kiemelt figyelmet fordít a település és környéke közösségi életének fejlesztésére, formálására, szabadidős és ismeretterjesztő programok megvalósításán keresztül. Az egyházközség rendszeresen visszatérő rendezvényei:
– Nyílt nap – Családi hétvége: A tanévnyitás, iskolakezdés alkalmából megrendezett közösségi program, melynek célja a családok közötti együttműködések, ismeretségek és barátságok kialakítása. A rendezvény keretében csoportos beszélgetés, ismerkedés, közös ebéd és szeretetvendégség illetve családos csoportfoglalkozások keretében vetélkedők, ügyességi játékok megvalósítására kerül sor. A program közvetett célja a hátrányos helyzetű családok, gyermekek beilleszkedésének elősegítése, számukra a tanév tartama alatt és az általánosan igénybe vehető fejlesztő lehetőségek és az egyházközség segítő szolgáltatásainak bemutatása.
– Karácsonyi ünnepség: A karácsonyi készülődés és ünneplés közösségi események keretében zajlik az egyházközség életében. Az ünnepi alkalmak keretében szeretetvendégségek, ismeretterjesztő előadások, közös kerekasztal-beszélgetések és zenei előadások, koncertek kerülnek rendszeresen megvalósításra.
– Ifjúsági zarándoklat és tábor: Az ifjúsági tábor minden évben megrendezésre kerül a településen. A tábor célja a résztvevő gyermekek és fiatalok tehetségének felismerése, kompetenciáik fejlesztése, önismeretük fejlesztése és önfejlesztésre való hajlamuk ösztönzése. A fejlesztő foglalkozások mellett ismeretterjesztő alkalmak is megvalósulnak, a gyermekek közös kirándulás keretében ismerkedhetnek meg a helyi és környékbeli természeti adottságokkal, kulturális emlékekkel. A táborok alkalmával a gyermekek számos területen kipróbálhatják magukat, sportfoglalkozásokon, ügyességi vetélkedőkön, nyelvoktatáson, főzőtanfolyamon, énekórán és liturgikus foglalkozásokon vehetnek részt társaikkal együtt. A foglalkozások célja a csapatmunkában való részvételi hajlam erősítése, a közösségbe való beilleszkedés elősegítése.
– Ifjúsági kerékpáros zarándoklat: A kerékpáros túrák keretében a gyermekek műemléktemplomokhoz látogatnak el, közben természeti, madár- és növénytani ismeretekkel gazdagíthatják tudásukat. Az utazást követően közös játék, sportfoglalkozások és kulturális programok várják a fiatalokat.
Az egyházközség a növekvő igényeknek – és ezáltal a támogatásoknak – köszönhetően évről-évre több, tartalmasabb közösségi programot képes megvalósítani. A programok díjmentesen vehetők igénybe annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű személyek bevonása is megfelelően megvalósulhasson.
Az egyházközség évtizedek óta jó kapcsolatot ápol a Nagypeleskei Görögkatolikus Egyházközséggel, rendszeresen valósítanak meg közös programokat a helyi ifjúság és a családok számára.
Tájékoztató EFOP-5.2.2-17-2017-000137
2018.07.19.
A 2018.július 12.-i műhelymunka témája volt, a hátrányos helyzetű csoportok közül a veszélyeztetett kiskorú gyermekek helyzete, ezen belül a Kárpátaljai gyermekotthonok működésének megismerése. A témáról Nagy István lelkipásztor adott tájékoztatást. Elmondta, hogy gyermekvédelmi feladatokkal három intézmény foglalkozik.
Van egy állami bentlakásos iskola. Az iskola jelmondata:” A gyermek függetlenségét kell fejleszteni”. Az iskola Ungvár város közelében, Chaslovtsy faluban található, amely a háború után, 1948-ban a kárpátaljai régióban, a kóros gyermekek első állami intézménye lett.
Jelenleg 101fő, 6-17 éves tanuló tanul és tartózkodik a bentlakásos iskolában, állami támogatás mellett. A gyermekekkel 43 tanár, 3 orvos, 3 nővér, pszichológus, szociális pedagógus, ügyvéd, és beszédterapeuta foglalkozik. A diákok napi öt étkezést kapnak az iskolai étkezőben. Az iskola világos tantermekkel van felszerelve, itt találhatók a munkára oktatás szekrényei, az ukrán nyelv és irodalom, a matematika, a természettudomány, az SPO, a beszédterápia és az önképzés tantermei. Ezen kívül, az átfogó és harmonikus fejlődést szolgálják a az iskolai sport és tornatermek, valamint a könyvtár.
A lányok varrást, a fiúk mezőgazdasági munkákat tanulnak. Az iskola működéséhez szükség van a támogatásokból és pályázatokból megszerezhető pénzekre is.
A másik intézmény a Szent Mihály Gyermekotthon Ráton, amelynek a ráti Szent Mihály Plébánia illetve a munkácsi Szent Márton Egyházmegyei Karitász az alapítója. A gyermekotthon létrehozását Majnek Antal megyéspüspök szorgalmazta.
A gyermekotthon neveltjei részben állami árvaházakból, részben pedig közvetlenül a gyermeknevelésre képtelenné vagy alkalmatlanná váló családokból kerülnek ki. A gyermekek az intézménybe kerülve, családi környezetben nevelkedhetnek 18 éves korukig. A gyermekotthon nevelő szülői keresztény házaspárok, akik saját családjukat állították a családtalanná vált gyermekek szolgálatába.
Előírás, hogy a családoknak legalább 8 gyermeket kell nevelni. A nevelőszülők 45-50 évesek.
Évente sok önkéntes érkezik az otthonba, akik közös játékkal, személyes odafigyeléssel, beszélgetésekkel segítik a gyermekek szellemi és lelki fejlődését. Ők is mindnyájan hozzájárulnak ahhoz, hogy az intézmény teljesítse misszióját, és jobbá tegye az idekerült nehéz, és nemritkán tragikus sorsú gyermekek életét.
A ráti Szent Mihály Gyermekotthon jelenleg 24 árva és elhagyott gyermeket nevel 3 családban. Az intézmény adományi pénzekből működik.
A harmadik bemutatott intézmény a Nagydobronyi Irgalmas Szamaritánus Református Gyermekotthon. Az Irgalmas Szamaritánus Református Gyermekotthon Jótékonysági Szervezet egy olyan önálló intézmény, amely sérült és nehéz körülmények között élő árva, félárva, rászoruló leány-gyermekeknek szolgál otthonként. Az otthon a Kárpátaljai Református Egyházkerület szerves része, rendelkezik önálló gazdasággal, így részben önfenntartó, semmilyen állami segítséget nem kap.
Jelenleg 63 lány él az otthonban, akik közel fele sérült (szellemi- és testi fogyatékkal élők is vannak közöttük) a többiek egészségesek és szinte mindegyikük árva, illetve eldobott gyermek. Hárman járnak a helyi óvodába, 11-en a helyi középiskolába, 6-an a helyi református líceumba és hárman az otthonban korrekciós oktatásban vesznek részt.
Kérdésre adott válaszból tudhattuk meg, hogy a családi otthonban nincs “gyermekcsere”. A lányok 18 éves koruk után sem költöznek ki az otthonból, hanem amíg élhető körülmény nem alakul ki a számukra, nem kell elhagyniuk az intézményt. A felnőttkort betöltöttek egy része számára 2014-től az otthon területén található Gondoskodás utógondozó otthon szolgál lakhelyül, ahol 4 lakásban 16 fő él. Egyikük súlyos fogyatékkal él, a többiek közül öten gyári munkásként helyezkedtek el, hárman önkéntes diakóniai munkát végeznek, négyen az otthon nevelőiként tevékenykednek, hárman pedig a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai magyar Főiskola nappali tagozatos diákjai.
